Az olvasmányos kötet tulajdonképpen három művet foglal magába. Míg az első, a Huszti Huszt egy szélhámos fiatalember kalandregénybe illő csalássorozatát mutatja be, addig a Férfiszív pont az ellenkezőjét.
Párizs talán legismertebb helyén játszódik ez a könyv, melynek főszereplője a csúf Quasimodo, aki már gyerekkora óta púpos. Az árva harangozó életének egy rövidke részletét ismerhetjük meg a könyvön keresztül.
Jókai, mint kora sok írója, szívesen írt valós vagy kitalált történelmi eseményekről. A janicsárok végnapjai is ide tartozik, mely nem másról szól, mint 2000 janicsárról, akik fejükbe veszik, hogy az egykori uralkodót, II. Mahmud szultánt elmozdítják trónjáról.
Jókai ebben a regényében a számára ismeretlen, de oly várt jövőt vetíti elénk. érdekes azt látni, hogy saját korában mennyire másképp látták a világot, és milyennek képzelték el a nem is oly távoli jövőt.
Az író 1869-ben megjelent regénye leginkább emlékállítás az 1848-49-es szabadságharcnak. A halálos ágyán fekvő Baradlay Kazimir soha semmilyen haladó gondolkodást nem fogadott el, így halálakor is kiosztotta hátramaradt családjának, hogy kinek mi a dolga, milyen legyen a jövő.
Ezen novellakötet nem sokkal a szabadságharc leverése után íródott. Az író kiválóságára utal, hogy egyik-másik novellája bár szomorú, mégis megjelenik benne a nevetés – például A víg ember címűben is.
Jókai Törökvilág Magyarországon című regénye a német-római császárság és a török birodalom elnyomásától szenvedő, de politikai függetlenségét mindenáron kivívni vágyó 17. századi Erdélyt mutatja be.
A kötet Karinthy 1935 és 1938 között írt cikkeit, humoreszkjeit és karcolatait foglalja magába. Az ebben az időben már betegséggel küzdő Karinthy némiképp új arcát mutatja az olvasónak.
Karinthy Frigyes novellagyűjteménye a valóság és képzelet határmezsgyéjén egyensúlyoz, állandóan az olvasó elé tárva a kérdést: melyik az igazi valóság: a kézzel fogható, szemmel érzékelhető valóság, vagy a személyes tapasztalat révén megismerhető valóság, amely a kézzel fogható valóság előtt rej
Volt egyszer egy Emberke nevű, aprótermetű kisfiú, aki egy gyufásdobozban lakott és a Csillag Cirkusz legtehetségesebb artistája volt.
Katona Gábor könyve bevezetőjében azoknak ajánlja regényét, akik bár megvalósíthatnák az álmaikat, mégsem teszik. Műve tehát az álmok megvalósulásáról, azok megvalósításáról szól.
A Karácsonyi hanganyag két mesét foglal magába, az Ezt látják a karácsonyi angyalok és a Mese a könyvek karácsonyáról című meséket. A kedves karácsonyi mesék az örömről, békességről és az egymás iránt érzett szeretetről és megbecsülésről szólnak.
A rossz orvos Kosztolányi kevésbé ismert művei közé tartozik. Témáját az író egyik költőtársának családi drámája ihlette, bár Kosztolányi később meglehetősen visszafogottan nyilatkozott a témáról.
A sárga pokol Charles Lorre, azaz Nagy Károly egyik ponyvaregénye. Ez a műfaja a magyar irodalomban a két világháború között vált igazán népszerűvé, és legnagyobb képviselője minden kétséget kizáróan Rejtő Jenő.
A Sivatagi őrjárat Nagy Károly, azaz Charles Lorre első kisregénye, amely Rejtő Jenő regényvilágát idézi. Humorban, karakterei felépítésében sokban hasonlít legnagyobb magyar ponyvaírónk regényeire, mégis képes egy sajátos világot teremteni.
Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötete ötvözi a humort, az iróniát és a szomorúságot. Szülőföldje, gyermekkora tájaira kalauzolva az olvasót, Mikszáth megismertet bájos, kedves hőseivel és azok történeteivel.
Mikszáth Kálmán 1908-ban megjelent regénye alapját korabeli botrány szolgáltatta. A valós eseményen alapuló történet az elszegényedett nemes és a gazdag polgár konfliktusát boncolgatja a könnyelmű Noszty Ferenc és Tóth Mari kapcsolatát felhasználva.
Miután Mr. Ernshaw az elhagyatott gyereket, Heathcliff-et magához veszi, Heathcliff és Mr. Ernshaw lánya, Catherine rögtön elválaszthatatlanok lesznek egymástól.
Albert Camus A pestis című művének olvasása során nemcsak a gyilkos kór elhatalmasodását és a végzetes járvány sújtotta település fokozatos leépülését, de az áldozatok egyénileg változó magatartásainak, viszonyulási formáinak is szemtanúi lehetünk: a pusztító járvány eluralkodását ki kétségbeeset
E humoros, anekdotázó elbeszélő költemény annak a halhatatlan népi vitéznek, Háry Jánosnak alakját kelti életre a mű során, aki hajdani nagy kalandjait ivócimborái számára egy falusi kocsma színterén eleveníti fel.