Eger várának diadalát Gárdonyi énekelte meg legszebben, igaz, az esemény után majd háromszáz ötven évvel és prózában. Az eredmény egy világhírűvé vált történelmi regény, mely egy 2005-ös nagy felmérés alapján Magyarország kedvenc olvasmánya.
Feljegyzéseket, valójában különálló novellákat olvashatunk Gárdonyi könyvében egy vidéki tanító tapasztalatai nyomán. Hétköznapi történetek, alakok, egyszerű, de annál összetettebben vizsgált karakterek világába nyerhetünk betekintést.
Gogol Pétervári elbeszéléseinek egyik csúcspontjaként, 1842-ben jelent meg a Köpönyeg, s nem túlzás Dosztojevszij állítása, miszerint a modern orosz irodalom alkotói egytől egyig Gogol Köpönyege alól bújtak ki.
Ha szereti a groteszk és ironikus irodalmi alkotásokat, de eddig még nem olvasta az alapművet, melyet Gogol 1836-ban írt, akkor itt az idő a felfedezésre. Kovaljov őrnagyot mindenféle körmönfont galibákba keveri az orra. Az őrnagy célja, hogy felülkerekedjen, ám ez nem ilyen egyszerű.
Ez a könyv nem más, mint Liszt Ferenc hiteles, de regényes formában megírt életrajza, megmozgatva a világhírű zeneszerző korának ismert, s Liszttel kapcsolatban álló, jelentős alakjait: írókat, költőket, festőket, zeneszerzőket, államférfiakat.
Az Iliász a világirodalom egyik legtöbbet emlegetett alkotása. Minden valószínűség szerint nem ugyanaz a szerző írta, mint az Odüsszeiát, ám ez művészi értékét tekintve nem bír különösebb jelentőséggel.
Mi lenne ma az irodalommal, ha Homérosz nem írta volna meg az Odüsszeiát? A kérdés hasonló a következőhöz: mi lenne, ha nem szén alapú élet alakult volna ki bolygónkon? Odüsszeusz, az ithakai hős vándorlásának, s végül hazatérésének eposza az Odüsszeia.
Legalább annyit tudunk Quasimodoról, a szörnyszerű, szerencsétlen, de nagyon jó lelkű harangozóról, mint Robinsonról, vagy Maugliról, vagy Csipke Rózsikáról. De vajon hányan olvastuk a Hugo regényét, melyben eredetileg szerepel Esmeralda és a kapitány mellett?
Jókai Anna 1998-as regénye négy ember életét meséli el, akik látszólag egymástól függetlenül élik át a XX. századot Magyarországon, kezdve a Horthy-korszakkal, egészen kivetítve a rendszerváltást követő évekig.
Johann Strauss daljátéka, mely operetté nőtte kis magát, s világhírnévre tett szert már nem sokkal később, talán kevesek számára ismeretes, hogy Jókai kisregénye alapján született.
Jókai egyik utolsó regénye. A legrövidebbek és a legmodernebbek közé kell sorolnunk. Jókai itt már nem alkalmaz hosszas leírásokat, nem fűz magyarázatokat történetéhez, hagyja, hogy az önmagát írja.