Klasszikus magyar irodalom

A beszélő köntös története azokba a régmúlt időkbe repíti olvasóit, amikor Magyarországon még a török "vendégeskedett".

Koskás Pierre Lorre meg én című művét leginkább az az írói fogás teszi igazán érdekessé és valószerűvé, hogy a szerző a történet elmesélését javarészt főhősére, Charles Lorre közlegényre bízza.

II Rákóczy Ferenc fejedelem kisebbik fia, György kisgyermek korában fogságba kerül Bécsbe. S habár Bécsben mindent elkövetnek, hogy a fiú se hazáját, se nemzeti nyelvét ne ismerje meg, a bécsi vásáron egy dal hallatán György szívébe villámként csap a felismerés: "A te bölcsődalod volt ez!

Mivel Pacsirta szülei szégyenként élik meg 35 éves lányuk csúnyaságát, addig jóformán ki sem mozdulnak otthonukból, mígnem a rajongásig imádott lányuk egy nap el nem utazik egy hétre.

édes Anna, aki szolgálóként egy gazdag polgári családhoz kerül Budapestre, a történet elején még minden pozitív értéknek a megtestesítője: olyan dolgos, készséges, önmegtartóztató szolgáló, aki önmagát megtagadva minden nap áldozatot hoz a Vizy családért.

"Nincs a teremtésben vesztes, csak én!

Karinthy Tanár úr kérem című novellagyűjteményének szatirikus humoreszk darabjai a diákság iskolában eltöltött élményeinek pozitív és negatív jellegzetességeit történetesítik meg humoros formában.

"Humorban nem ismerek tréfát!" – vallja Karinthy Frigyes, aki jellegzetes tételmondatának hangsúlyosságát az így írtok ti című irodalmi paródiájával is rendkívül hatásosan illusztrálja.

A 15 részből álló drámai költeményben az úr világának megdöntésén munkálkodó Lucifer az embert a lét céltalanságának bizonyításával kívánja megsemmisíteni, ezért az Istentől elszakadt első emberpárnak egy terjedelmes álom képeiben igyekszik megmutatni a jövőt.

A minden reformot, újítást ellenző Baradlay Kazimír halálos ágyán nem vagyonáról, hanem felesége és három fia, ödön, Richárd és Jenő jövőbeli sorsáról rendelkezik, ám az összetört özvegy megfogadja, hogy mindig az ellenkezőjét teszi annak, amit elhunyt férje korábban végrendelkezett.

Jókai egyik utolsó regénye. A legrövidebbek és a legmodernebbek közé kell sorolnunk. Jókai itt már nem alkalmaz hosszas leírásokat, nem fűz magyarázatokat történetéhez, hagyja, hogy az önmagát írja.

Ez a könyv nem más, mint Liszt Ferenc hiteles, de regényes formában megírt életrajza, megmozgatva a világhírű zeneszerző korának ismert, s Liszttel kapcsolatban álló, jelentős alakjait: írókat, költőket, festőket, zeneszerzőket, államférfiakat.

Feljegyzéseket, valójában különálló novellákat olvashatunk Gárdonyi könyvében egy vidéki tanító tapasztalatai nyomán. Hétköznapi történetek, alakok, egyszerű, de annál összetettebben vizsgált karakterek világába nyerhetünk betekintést.

Eger várának diadalát Gárdonyi énekelte meg legszebben, igaz, az esemény után majd háromszáz ötven évvel és prózában. Az eredmény egy világhírűvé vált történelmi regény, mely egy 2005-ös nagy felmérés alapján Magyarország kedvenc olvasmánya.

A XX század első harmadában divatos üstökös volt a füves könyv. Krúdy és Márai bölcsességgyűjteményi a legismertebbek, de Gárdonyi könyve sem merült feledésbe máig.

A Göre Gábor történetek újrakiadásának negyedik könyve. Gárdonyi sokáig álnéven írt vidék-paródiáinak gyűjteményében megismerkedhetünk Göre Gábor bíró úrral, aki megdöbbentő egyszerűségével elemzi a körülötte lévő világot.

Gárdonyi Budapestre kerülvén álnéven kezdett humoros történeteket írni a nem éppen urbánus, de a magyar vidéket azért hősiesen képviselő Göre Gábor bíró uram nevében. Az egri csillagok későbbi szerzője sokáig nem vállalta a paródiákat, bár azok népszerűsége egyre inkább felívelni látszott.

Füst Milán költői produktuma elfér egy vékony kötetben. Regényeinek száma csekély. Mégis, mit csinált Füst ezen a világon 79 éven át? életművének mélysége adja meg a választ. így jelen esetben az Advent című regény, mely a XVII. századi angliai vallásháborúk idejére viszi vissza olvasóját.

Fazekas elképesztő humorral és leleménnyel megalkotott elbeszélő költeménye irodalmunk egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott műve. Minden otthon könyvespolcán ott a helye, még a akkor is, ha mindannyian jól ismerjük és rendre újra nézzük a remek rajzfilm-feldolgozást.

Eötvös munkájának aktualitását mutatja, hogy idén ünnepeljük a Dózsa-féle parasztfelkelés ötszázadik évfordulóját. Eleget tudunk a sokat vitatott háborúról? Talán érdemes továbblépni középiskolai tanulmányaink homályán és elmélyedve Eötvös könyvében, újraértelmezni mindent.