Eötvös munkájának aktualitását mutatja, hogy idén ünnepeljük a Dózsa-féle parasztfelkelés ötszázadik évfordulóját. Eleget tudunk a sokat vitatott háborúról? Talán érdemes továbblépni középiskolai tanulmányaink homályán és elmélyedve Eötvös könyvében, újraértelmezni mindent.
Csokonai vígeposza mulatságos korrajz és zseniális műfaparódia egyben. Teljes címe - Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon. Az 1799-ben írott "furcsa vitézi versezet", ahogyan Csokonai fogalmaz a már önmagában mulatságos előszóban, pellengére állítja a XVIII.
Dr Brenner József, alias Csáth Géza elmeorvosként vált a morfium rabjává és áldoztává. Morfium hatása alatt írta meg úgynevezett álomnovelláit, melyeknek gyűjteménye a Lidércálmok címet viseli.
Csáth Géza a XX. század kiemelkedő írója, művei ugyanakkor csöppet sem mondhatók szokványosnak. Elmeorvosként és íróként egyaránt kilógott a sorból.
Bródy Sándor ezen két regénye a századforduló Budapestjét mutatja be az olvasóknak. Az ezüst kecske a korszak politikai aljasságait leplezi le, azonban a főhős a végén mégis felmentést kap. A nap lovagja egy jelentéktelen fiatalembert ábrázol, aki újságíróként fontos ember akar lenni.
Az író kancellár, szerémi püspök volt a mohácsi csata idejében, és egyike azon kevés szerencséseknek, akik élve megúszták az ütközetet.
Boccaccio híres, 100 novellából álló gyűjteménye az 1348-as pestisjárvány idején játszódik. A történet szerint hét nő és három férfi bezárkózik egy vidéki kastélyba a pestis elől, ahol történeteket mesélnek egymásnak, hogy jobban teljen az idő.
Benedek Elek csodálatos meséi több generációt végigkísértek már. A Többsincs királyfi és más mesék egy vékony, ám annál lenyűgözőbb gyűjtemény az író műveiből. A kötet magyar és európai népmeséket dolgoz fel, így találkozhatunk benne többek között.
Benedek Elek maga válogatta össze műveiből a Székely Tündérország című kötetet alkotó írásokat. A könyvben közel húsz darab történet kapott helyet, melyek bizonyítják, hogy a mesék és a mondák tökéletesen kiegészítik egymást.
A Honszerző árpád című regény eredetileg 1907-ben jelent meg. A mű tulajdonképpen egy életrajzi regénnyé nőtte ki magát az írás során, bár nem feltétlenül annak indult. Benedek Elek legendákat dolgoz föl novellák formájában, melyek a magyar őstörténetről szólnak.
Benedek Elek saját bevallása szerint azzal az érzéssel állt neki a könyv megírásának, hogy ez lesz az utolsó műve. Az olvasmány tulajdonképpen az író életútja, így sok szó esik benne Erdélyről, a gyerekkoráról, a XX. század eleji Budapestről.
Bartanusz Attila Egy villanás című könyve igen alapos válogatás eddig írt, sok száz verséből. Az eredetileg biológia-, illetve földrajztanár könyvének kiadásával hivatalosan is bekerült a legnagyobb kisebbségi költők közé Szlovákiában.
Balázs Ferenc erdélyi magyar író és költő rövid életének vége előtt nem sokkal írta A rög alatt című művét. A szerző az 1900-as évek elején mindössze 36 évet élt, korai halálát tüdőbaj okozta.
A keleti vallások iránt érdeklődőknek egészen biztosan érdekes olvasmány lesz Bakaja Zoltán Harér námaiva kévalam című műve, mely éppen ezekbe az európai szemmel különlegesnek számító világnézetekbe enged betekintést.
Babits Mihály novellájának története egy kisvárosban játszódik, ahol Ilka néni házában gyűjti össze a fiatalokat, akiket igyekszik kiházasítani. Itt bérel szobát Gruber Franci, a főhős, fiatal jogász, akit Ilka néni fogadott lányának, Irénnek szemelt ki.
A gólyakalifa Babits Mihály legelső regénye, mely először 1913-ban, a Nyugatban jelent meg. A mű főszereplője Tábory Elemér, aki kettős életet él. Ezt az életet dolgozza föl a történet a fiú 16 éves korától egészen haláláig.
A Toldi-trilógia minden kétséget kizáróan Arany János legismertebb műve, a maga idejében is ez tette a költőt igazán ismertté és elismertté. A trilógia most mp3 formátumú hangoskönyvként letölthető. A történet alapját Ilosvai Selymes Péter műve adta.